1. Biológia kísérlet (Sze. 7. oldal)

Vastagabb friss lombleveleket vágjunk vékony csíkokra, és hevítsük egy porcelántégelyben gázláng fölött, amíg hamuvá nem esik szét. A hamut oldjuk fel 30%-os salétromsavban, a kapott oldatot szűrjük le szűrőpapíron, majd a szűrletet osszuk kétfelé egy-egy kémcsőbe. Az egyik feléhez csöpögtessünk nátrium-foszfát-oldatot, a másik feléhez ezüstnitrát-oldatot.

Mit észlelünk mindkét kémcsőben?

Nézz utána, melyik másodlagos biogén elemeket sikerült kimutatnunk a két reakcióval!

Mit észlelünk?

• Na₃PO₄ hozzáadásakor: a szűrletben fehér, finom csapadék jelenik meg — kalcium-foszfát (Ca₃(PO₄)₂).
  Egyenlet: 3 Ca²⁺ + 2 PO₄³⁻ → Ca₃(PO₄)₂(s)
• AgNO₃ hozzáadásakor: fehér, túrós csapadék keletkezik — ezüst-klorid (AgCl), amely fény hatására szürkül.
  Egyenlet: Ag⁺ + Cl⁻ → AgCl(s)

Mely másodlagos biogén elemeket mutattunk ki?

• Kalciumot (Ca) a kalcium-foszfát csapadékkal.
• Klórt (Cl) az ezüst-klorid csapadékkal.

(Megjegyzés: a levélhamu oldatában lehet Mg²⁺ is, de savas közegben a Mg-foszfát kiválása gyenge; a megfigyelhető, jellegzetes csapadék főként a Ca²⁺-ra utal.)

Azért kellett salétromsavat (HNO₃) használni az oldáshoz, mert:

1. A hamu főként sókat és fém-oxidokat tartalmaz (pl. CaO, MgO, K₂O, Na₂O, valamint kloridok, foszfátok maradékai). Ezek közül sok csak savban oldódik jól.
   Példa:

CaO+2HNO3→Ca(NO3)2+H2OCaO + 2 HNO₃ → Ca(NO₃)₂ + H₂O

1. A salétromsav erős oxidáló hatása miatt a maradék szerves anyagokat is lebontja, így tiszta, átlátszó oldatot kapunk.
2. A salétromsav sói (pl. Ca(NO₃)₂, Mg(NO₃)₂, NaNO₃) vízben jól oldódnak, és nem képeznek zavaró csapadékot. Ez azért fontos, mert a későbbi kicsapási reakciók (foszfát- és ezüstion hozzáadás) csak tiszta oldatban adnak egyértelmű eredményt.